// Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra az Újszászi Nevelési Központban

Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra az Újszászi Nevelési Központban

A kiadvány nyomtatható formában is letölthető.

Pedagógiai módszerváltás az Újszászi Nevelési Központban gyerekeink esélyeinek növelése reményében

Az Újszászi Nevelési Központ pedagógiai értékrendje összhangban van a HEFOP célkitűzéseivel. Az egész életen át tartó tanulás közoktatásbeli megalapozása biztosítja a tudás alapú társadalom és gazdaság létrejöttének feltételeit. A célok elérése érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakítása.

A ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan fel kell váltania az iskolarendszer egészére kiterjedő, kompetencia alapú nevelési, oktatási módszereknek.

A Vörösmarty Mihály Általános Iskola 2006. októberétől kezdte meg a kompetencia alapú oktatásra történő felkészülést. Ennek érdekében hét pedagógus folyamatos módszertani képzéseken vett részt és több tantárgy tanítási óráin, illetve tanórán kívüli foglalkozáson indult el a kompetencia alapú oktatás.

Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterületen a 2. a-b osztályok napközis foglalkozásian Vargáné Dora Márta, illetve a 7.a-b osztályok magyar  óráin Balkovicsné Vágó Katalin kolléganők kezdték meg a munkát.

Matematikai-logikai kompetenciaterületen Kállóné Szabó Erzsébet az 5.b osztályban végezte az új módszerek bevezetését.

Idegen nyelvi kompetenciaterületen az 5.a-b, valamint a 7.a osztály német óráin vezette be az új módszereket Makainé Zérzci Zsuzsa.

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületen Kézérné Kiss Mária a 7.a osztályos biológia óráin jelent meg az új tartalom.

Info-kommunikációs technológia (IKT) kompetenciaterületen Pomázi Melinda hetedikes informatika, illetve Utasi Katalin hetedikes matematika óráin folyt ez a munka.

A 2006/2007. tanév feladata az új módszerek és eszközök bevezetése volt. A 2007/2008. tanévben részben a megkezdett munka folytatódik, részben új kollégák és osztályok bevonásával bővült a tevékenység. A projekt folytatásába bekapcsolódó kollégák: Kormos Szilvia, Juhászné Lengyel Mária, Petrik Ferencné, Sándor Judit, Sulyok Mariann.

Célunk a kompetencia alapú oktatás teljeskörű bevezetése mind az óvodai, mind az iskolai munkába. Ezt a munkát mutatják be a kollégák a következő oldalakon.

Meggyőződésünk, hogy tanulóink középiskolai, felsőoktatási, munkaerőpiaci eredményessége nagymértékben függ attól, hogy az alapozó években milyen mértékben tudnak felkészülni a folyamatos ismeretszerzésre, az önálló feladatteljesítésre, a társakkal való együttműködésre. Mennyire tudják alkalmazni és követni az info-kommunikációs változásokat.

Bogárné Simon Klára
projektmenedzser


Szövegértés – szövegalkotás 8. osztályban

A szövegértés – szövegalkotás "A" modulját folytatjuk tovább szeptembertől a 8. osztályban, így itt már 2. éve folyik kompetenciafejlesztés.


A tananyag 8 fejezetből áll, a 2. résznél tartunk jelenleg. Az 1. témakör címe: "A költészet nyelvtana- a nyelvtan költészete." Ez a fejezet a tanulók lírai szövegekben való jártasságát fejlesztette, mélyítette el. A bevezető modulban a stílus létrejöttének forrásait, mibenlétét fogalmaztuk meg, majd tematikusan csoportosítva a verseket, egy – egy jellegzetes nyelvi eszközt állítottunk a vizsgálódás középpontjába. Elemeztünk például igék nélküli verseket, megfigyeltük a szófajok és a mondatszerkesztés szerepét a költeményekben, vizsgáltuk az összetett mondatokat és az ismétlődés szintjeit.

A cél az volt, hogy a megismert jelenségeken keresztül a tanulók tudatosabban tudjanak rálátni akár egy irodalmi, akár egy hétköznapi szövegre. A fejezet egy – egy vers többszintű elemzésével zárult.

A tanulás során fejlődött tanulóim nyelvérzéke, megfigyelőkészsége, analitikus képessége, érvelési képessége szóban és írásban. Az egyéni, páros, ill. csoportos munkaformák erősítették kombinatorikus képességeiket, logikus gondolkodásukat, a toleranciát, a kooperációs képességeket, problémamegoldó gondolkodásukat.


A 2. fejezetben – "A sziget, mint kísérleti laboratórium" – izgalmas világirodalmi alkotásokkal ismerkedtünk meg. Kíváncsian találgattuk milyen titkot rejthet magában egy lakatlan sziget. W. Golding: A Legyek Ura, J. Verne: Kétévi vakáció, Shakespeare: A vihar c. dámája érdekes olvasmánynak bizonyultak. Az eszményi élet modelljét kutatva beszéltünk barbárság és civilizáció, ösztön és értelem, hatalomvágy és szolgaság kapcsolatáról. A művek elemzése során a diákok gyakorolják az érvelést, az összehasonlítást, az önálló jegyzetelést, a kreatív munkát, a szóbeli és írásbeli megnyilatkozást.

Balkovicsné Vágó Katalin


Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése a 7. osztályban

Az idei tanévtől folyik szövegértés – szövegalkotás kompetenciaoktatás a 7. b osztályból kialakított 17 fős csoportban.


Az anyanyelvi kompetencián a szituációhoz megfelelő nyelvhasználati képességet kell érteni. Nagyon fontos, hogy a diákok jól megtanulják "használni" anyanyelvüket, mivel ez az alapja a társadalomba való sikeres beilleszkedésnek, és a helyes önértékelésnek. Ez a kompetenciaterület kulcsfontosságú, hiszen a szövegértés minden tantárgy alapja. "A" típusú csomaggal dolgozunk, amely nyelvi és irodalmi programot együttesen kínál, a középpontban a szövegértés áll, és az évi teljes óraszámot lefedi. A tanagyag 7 könyvre épül, jelenleg a másodiknál tartunk.

Az első könyv a "Kisfiúk és nagyfiúk" címet viseli, melynek célja a tanulók szociális képességének fejlesztése. A gyerekek megismerkedtek Kosztolányi Dezső Esti Kornél című művének egyes fejezeteivel és Vámos Miklós néhány novellájával. Az elbeszélő művek az egyén és a közösség kapcsolatát, a magatartásformákat, a csoporton belüli szerepvállalást, a beilleszkedés nehézségeit dolgozzák fel. Megfigyelhették, hogyan tagolják a novellákat a tér, idő és a szereplők kompozíciós egységekre. Ezáltal fejlődött a diákok olvasástechnikája és írásbeli véleményalkotása.


A második könyv címe: "Nevető irodalom". Karinthy Frigyes Tanár úr kérem c. művéből származó híres humoreszkeket (Magyarázom a bizonyítványom, A jó tanuló felel, A rossz tanuló felel), az Így írtok ti paródiáit, valamint Nagy Lajos humoros írásait olvastuk el. A modul célja, hogy felhívja a diákok figyelmét a komikumnak, a nevetésnek az életben betöltött fontos szerepére. Megismerték a komikum irodalmi változatait, műfajait. Bepillanthattak a komikum nyelvi forrásaiba, leginkább az abszolút viccek szövegének feltérképezését élvezték. A tanulók fejleszthették önálló szövegalkotásukat az általuk kitalált humoreszkek írása közben.


Szövegértés, szövegalkotás


Ebben a programcsomagban irodalmi műveken kívül nyelvtani ismeretekkel is találkoztak. Azt vizsgáltuk, hogyan keletkeznek nyelvünkben az új szavak, kifejezések. Módjuk nyílt kreativitásuk kibontakoztatására, és ezzel szókincsük is fejlődött.

A kompetencia alapú oktatás egyik jellemzője, hogy a gyerekek heterogén vagy homogén csoportokban dolgoznak, így fejlődik a személyiségük is. Megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni, egymással együttműködni, amely a felnőtt élet fontos ismérve. Tapasztalataim szerint tanítványaim kedvelik ezt a munkaformát, mert egymást segítve könnyebben boldogulnak a feladattal. A gyengébb képességűekre is ösztönzőleg hat, hogy maguk mögött tudhatják osztálytársaik segítségét.

Remélem, miután megszokják diákjaim ezt az új pedagógiai gyakorlatot, sikeresen fejlődik anyanyelvi képességük.

Kormos Szilvia


Tantestületi továbbképzés az SDT használatáról

Szövegértés-szövegalkotás bábbal, drámával

Programunk a dráma – és a bábjáték segítségét használja fel abban, hogy a gyerekek kommunikációs készségét fejlessze. A játék a lélek megnyilvánulása, elválaszthatatlan része az emberi fejlődésnek. A játék szeretete velünk született adottság, természetszerűen bennünk él, előfeltétele minden alkotó tevékenységnek. Varázsládánk bábjainak, maszkjainak, eszközeinek segítségével vezetjük el a gyerekeket egy olyan világba, ahol érdemes együtt lenni, ahol könnyebb megszólalni, ahol minden megnyilvánulás természetes. A mozgásos játékok fontos tapasztalatok megszerzését segítik. Ha páros vagy csoportos formában kezdjük a játékot a gyakorlás során önállóvá fognak válni a gyerekek.

A drámajáték általában kedvelt foglalatosság a gyerekek között szinte egész iskolás korban. A kreativitás, az önismeret, a képzelet és a kommunikáció fejlesztéséhez nagyon hasznos.


A programban résztvevő gyerekek élményszerűen ismerkednek meg versekkel, mesékkel. Jártasak lesznek mind az olvasott mind a halott szöveg megértésében.

A fejlesztés a gyermeki fejlődés szempontjából ívet ír le, amelynek programszerű kidolgozása az óvodás korban kezdődik. Olyan lépések követik egymást, amelyeknek kezdetén a ritmus, a mondóka, a dal, a vers, a tündérmese és a monda található, míg a végén készségszintű szóbeli és írott szövegértés és szövegalkotás áll.

Ezt a sajátos ívet a gyermekkorra jellemző kíváncsiság és mozgékonyság hatja át. A gyermekek a szimbolikus vándorút során különböző helyekre jutnak el, különböző emberekkel, lényekkel kerülnek kapcsolatba, fantáziájuk megelevenedik, és folyamatos tevékenységre ösztönzi őket. A fejlesztés célja, hogy a gyermekek biztos szövegértés és szabatos szövegalkotás képességével rendelkezzenek.

Vargáné Dora Márta


Függöny mögött Varázsláda

A Függöny mögött varázsláda című program a gyermekek könnyebb szövegértését, szövegalkotását segíti elő.

A második évfolyam 15 modult tartalmaz, amely az erdő témakörre épül. A gyermekeket fokozatosan vezeti be az erdő rejtelmes mesevilágába, amelyben önfeledten kalandozhatnak. A moduloknak nagyon fontos része a ládanyitási szertartás. Ilyenkor találhatják meg benne az óra fő anyagát, az órához szükséges bábokat, meséket, ismeretközlő szövegeket. Ennek motivációs szerepe van, hiszen meglepetést okoz. Az óra első részében a ráhangolás, az előkészítés a cél. Vidám játékokkal kezdünk, amelyek már utalnak az új témára.


Az új tartalom feldolgozása egy mese vagy vers bemutatásával kezdődik, amelyhez a későbbiekben kapcsolódnak a közös játékok és a bábozás. A közös játékokban sok tanuló szerephez jut, vagy önálló véleményt kell alkotnia valamiről, vagy kérdéseket kell feltenni a másik tanulónak, vagy a döntései mellett kell érvelnie. Ezek mindegyike fejleszti a diákok kommunikációs képességeit ill. szabálytudatukat, hiszen mindezt rendszerezett körülmények között kell megtenniük. A bábozásnál megalkotott, életrekeltett új lény: a bábfigura megjelenése a kisgyermek számára mindenkor csodát jelent, a bábfigurával való bábozás pedig önkifejező játékká válik, e tevékenység személyiségfejlesztő, képességfejlesztő hatása igen nagy. A varázsláda bábkészítésre is lehetőséget nyújt. Ilyenkor a saját alkotásaikkal is bábozunk vagy árnyjátékot játszunk.

A modulok sok mimetikus és szituációs játékot is tartalmaznak a megadott témára. Többször lehet találkozni az Állókép című játékkal, amelyben a gyermekek a testükkel formálnak meg egy képet. A képbe egyesével kell beállni, és kapcsolódni a többiekhez. Ez egy nagyon kedvelt játék, amely után mindig a Gondolatkövetés című játék szerepel. Ebben a játékban az élőképbe belépve a gyermekek megérintik a másik társuk vállát és elmondják, hogy ő most éppen, mire gondolhat. Ez a játék a tanulók empátiáját fejleszti.

A modulokban az egyéni játékon kívül szerepet kap a páros és csoportos játék is, amelyeknek nagy a közösségformáló szerepük. Összességében a varázsláda játékai nemcsak a gyermekeknek nyújt élményt, hanem a pedagógusnak is, hiszen a benne szereplő játékok nagyon kreatívak és mókásak.

Sulyok Marianna


Matematikai kompetencia fejlesztése a 6. osztályban

1971-ben jelent meg Varga Tamás "A kivételesek vannak többen" című cikke, mely szerint a gyerekek értelmi-, szellemi-, lelki-, azaz mentális kora egy adott évfolyamon igen nagy szórást mutat.

A Pisa felmérés kapcsán újra előtérbe kerülnek Varga Tamás elvei a matematika-tanításban.

  1. A tanulók előzetes tapasztalataira építő, tevékeny részvételükkel folyó tanítás.
  2. A tananyag feldolgozásának jellemzői: probléma felvető; alkalmazásközpontú; gyakorlatorientált.
  3. A matematikatanítás legyen differenciáló (a tanulók egyéni haladását figyelembevevő).

A korlátlan ismeretanyag átadás helyett a kompetenciák fejlesztése vált céllá.


Néhány gondolat a hagyományos, egyszálon futó ismeret átadás módszerének hátrányairól és ezzel szemben a kooperatív technikák előnyéről.

Mik is ezek? Goodland 1984-ben végzett felmérése szerint a hagyományos órákon – a fegyelmezési problémákat is figyelembe véve – az óráknak kevesebb, mint 20 %-ban kapnak szót a gyerekek. Ez a mérések eredményei szerint 20 másodperc aktív részvételt jelent tanulónként. Ezen változtatni kell! Pedagógiai munkánkban módszertani megújulás szükséges. Kiváló megoldást kínálnak a különböző kooperatív technikák, amelyben a gyerek legalább 5 percet aktívan dolgozik a tanórán még akkor is, ha a tanár az óra 80 %-át frontálisan szervezi.

Ennek hatékonyságát a személyes megszólítottság tovább növeli. Itt figyelnünk kell az egyenlő részvétel megvalósulására, amely pármunka esetén a megosztott idő ill. a párosforgó színpad módszerével valósítható meg. Csoportmunkánál szóforgót és csoportos interjút alkalmazhatunk. A szerep-és munkamegosztás is fontos. Egyenlő részvétel erősíti a tanulók felelősségtudatát egymás- és a feladat iránt is.

A kooperatív tanulás II. alapelve az építő egymásrautaltság, mely szerint az egyének vagy csoportok fejlődése pozitívan összefügg egymással. Erős egymásra utaltságról beszélhetünk, ha a csoport sikere akkor valósul meg, ha a csoport minden tagja sikeres, a csoporttagok maximálisan érdekeltek egymás jó munkájában. Gyenge az építő egymásra utaltság, ha a csoport tagjainak munkája nem egyforma súllyal vesz részt.


Az együttműködés kialakítható feladatszerkezettel (munkamegosztás), értékelési módszerekkel (amikor a csoport pontszámát a tagok pontjainak átlaga vagy véletlenszerűen kiválasztott gyerek pontja vagy a legalacsonyabb pontszám adja) illetve a szerepek, célok segédanyagok megfelelő alkalmazásával

Az egyéni felelősségtudat fejlesztésére különösen figyelnünk kell. Ez nem alakul ki, ha csoport célt, csoport ellenőrzést tűzünk ki. "Potyautas" vagy "igavonó" szerepek jöhetnek létre. A pontfelelős módszerrel mindenki eredménye összeadódik. A részben felelős módszer szerint a munkamegosztás miatt minden gyereknek érdeke lesz a maximumot kihozni magából.

Témakörtől függően nagyon sokat mérünk, rajzolunk, szétvágunk, és eljátsszuk a feladatokat. Erre a módszerre legjobban jellemző a játékosság, és csoportmunka


A játékosság motiváló hatású. A feladatmegoldások során a felfedezés, megtapasztalás a cél. Képletek, szabályok, mértékváltások begyakorlására is jó.

A csoportmunka közösségformáló. Felelősséget éreznek egymásért, egymás munkájáért. Versenyszellem alakul ki a csapatok között.

Kállóné Szabó Erzsébet


Kompetenciafejlesztés idegen nyelvi órákon

Német nyelv


Az akkreditált 120 órás továbbképzést követően nekem is lehetőségem nyílt saját területemen, az idegen nyelvben a programcsomagok kipróbálására.

Általános iskolában idegen nyelvből heti 3 óra, éves szinten 111 óra áll a tanulók rendelkezésére nyelvi ismereteik bővítésére. A kompetencia alapú oktatásban résztvevő tanulói csoportok számára az éves tanórák 30%-át a programcsomagokban előírt tananyagnak kell kitennie. Ez tanévenként 7 modult jelent, modulonként pedig 5-5 óra áll rendelkezésünkre.

A programcsomagok igen sokszínűek. Az idegen nyelvi modulok a következő területeken kínálnak tananyagokat:

  • 5. – 6. évfolyamon: mese-mondóka, projekt, kreatív kommunikáció.
  • 7. – 8. évfolyamon: projekt, kreatív kommunikáció, internet munka.

A kompetencia alapú nyelvtanítás során a kulcskompetenciák mint – általános és nyelvi kompetenciák – kerülnek fejlesztésre, így a tanulók lexikai, grammatikai, helyesírási, helyes ejtési kompetenciái mellett fejlődik toleranciájuk, alkalmazkodó képességük is. A legfontosabb azonban a kommunikatív kompetencia fejlesztése és birtoklása, amely a modern, piacképes nyelvtudás alapvető feltétele.

A modulok módszertani alapelvei a következők:

  • Cselekményorientáltság;
  • Sokcsatornás tanulás;
  • Felfedező tanulás;
  • Önállóságra nevelés.


Tantárgyközi kapcsolat megvalósítása, amelyekhez a legváltozatosabb módszereket és munkaformákat ajánlanak a programcsomagok. Ezen újszerű pedagógiai és módszertani alapelvek kínálnak tehát lehetőséget a pedagógus módszertani kultúrájának megújítására, mert kutatások igazolják annak szükségességét, hogy a hagyományos, tananyagközpontú oktatásról a kompetenciák fejlesztésére kell áttérni, amely az alkalmazható tudás elérését hivatott elősegíteni.

Fontos momentum tehát, hogy a kompetencia alapú oktatás megvalósítása elsősorban nem a programcsomagok szolgai, előírásszerű megvalósítását jelenti a pedagógus számára, hanem módszertani kultúrájának megváltoztatását, a tanulás szervezési stratégiák átgondolását, ha kell, gyökeres változtatását.

Makainé Zérczi Zsuzsa

Angol nyelv

A 2007/2008-as tanévben kapcsolódtam be a Hefop 3.1.3 programba, angoltanárként az idegen nyelvi kompetenciaterületen. Heterogén összetételű, 21 fős ötödikes csoportban  kezdtem el a munkát. Számukra az angol nyelv már nem új tantárgy, hiszen negyedik osztálytól kezdve tanulják heti három órában.

A nyelvi kompetencia fejlesztésére modulszerű programcsomagok készültek, melyek legfőbb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának, ezen belül elsősorban beszédkészségének és szövegértésének fejlesztése. A modulok az angol nyelvi tankönyv mellett kiegészítő anyagként használhatók, illetve a tankönyv egyes fejezetei a modulokkal kiválthatók. Ebben a tanévben hét modult szeretnék feldolgozni. Minden egyes modulra öt tanóra jut. A modulok a kreatív kommunikáció és a mese-mondóka programcsomagokból kerülnek ki. A modulok figyelembe veszik a tanulók életkorát, érdeklődését, nyelvi készségeik szintjét. Eddig a "Játékok", a "Barátság" és a "Tél" modulokkal találkoztak a gyerekek, akik nagyon élvezték ezeket, az órákat, hiszen játszva, felfedezve ismerkedhettek meg a tananyaggal.


A legjellemzőbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében a felfedezés, a megbeszélés, a vita, a dráma, a játék, a páros és a csoportmunka, valamint a projektmunka. A tanár, mint szervező, figyelő, segítő szerepel egy-egy feladat elvégzése során. A tanulók tudják, hogy bármikor, bármiben segíti munkájukat, de nem közvetlenül irányítja tevékenységüket. A tanulók gyakran dolgoznak párokban, vagy csoportokban, segítik egymást, figyelnek egymásra. A csoporton belül a gyerekek megosztják a munkát, mindenkinek jut feladat. A gyengébb tanulók nagyon kedvelik ezt a munkaformát, hiszen így több sikert érhetnek el.

Különösen jó eredményt lehet elérni csoportokban a szövegértés, szövegalkotás területén.

A tanulók először a könnyen megtalálható információt keresik meg a szövegben, utána a több odafigyelést, igénylőket, később kérdésekre válaszolnak. Ezután minta alapján önállóan is alkotnak szöveget, mint például egy képeslap, egy levél, vagy születésnapi meghívó.

Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése szorosan kapcsolódik más kompetenciaterületekhez, és fontos szerepet játszik a számítógép, az internet felhasználása. A tanulók szívesen ismerkednek a digitális tábla alkalmazásával is az angol nyelvi órákon.

Juhászné Lengyel Mária


Kompetenciafejlesztés az informatika órákon

A kompetenciafejlesztés az iskolában funkcionálisan a tanulást, kommunikációt, tudásszerzést, gondolkodást jelenti. A tanítási-tanulási folyamatok közben azokat a kognitív rutinokat, készségeket, képességeket kell fejleszteni, amelyek a szociális, társadalmi, gazdasági környezetben való aktív részvételhez szükségesek. A kognitív kompetencia fejlesztése közben motiváló szerepe lehet a megismerési, értelmezési, felfedezési, alkotási, tudás vagy siker iránti vágynak, a játékszeretetnek és a kreativitásnak.


Az informatikai kompetencia fejlesztését a digitális pedagógia módszertana támogathatja. A digitális pedagógia résztvevőivel szemben elvárás, hogy minél alaposabban ismerjék meg a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) keretrendszerét, a rendszer alkalmazási lehetőségeit a tanítás-tanulás folyamatában, szerezzenek tapasztalatot a rendszer kezelésében, a tananyagok keresésében és a tanórai felhasználásukban. Ezeket az elvárásokat tűztük ki célul mi is iskolánkban, az informatika tantárgy oktatása során.

A kompetencia fejlesztését az informatika órán a 2006/2007-es tanévben az akkori 7.a osztállyal kezdtem, a mostani tanévtől új osztály, a 7.c kapcsolódott be e tanítási-tanulási folyamatba valamint folytatom a munkát a ma már 8.-os csoporttal.


A Nemzeti Tanterv által előírt tananyagok, készségek és képességek fejlesztése mellett, ezekben az osztályokban, nagy súlyt fektetek az előzőekben már leírt tudásbázis keretrendszerének megismerésére, a tananyagok, tananyagelemek használatára, a különböző gyűjtemények pl. animáció, kép, tesztfeladatok stb. használatának elsajátítására.

A Sulinet Digitális Tudásbázis több mint 11 ezer tanórai elektronikus tananyagot, ezen belül több mint egymillió tananyagelemet, szöveget, képet, térképet, animációt, szimulációt, videót, hanganyagot, linket, tesztfeladatot tartalmaz a közoktatás és a szakképzés 17 szakmacsoportjának érettségire felkészítő moduljainak témaköreiben. A rendszer, oktatási és nonprofit célra bárki számára ingyenesen elérhető.


Mint a többi kollégám én is feladatul kaptam, hogy készítsek kompetenciafejlesztésre alkalmas informatika tanmeneteket. A 7., 8. osztályokra elkészített tanmeneteim olyan órákat is tartalmaznak melyek szervesen az informatika tananyagához nem kapcsolódnak, hanem más tantárgyak tananyagának elmélyítését, esetleg új ismeretek elsajátítását tűzi ki célul a Sulinet Digitális Tudásbázis segítségével.

Ebben a munkában előszeretettel használom, és a tapasztalatom szerint a gyerekek is nagyon szeretik ettől a tanévtől számunkra már rendelkezésre álló digitális táblát. A tábla a tanítási-tanulási folyamatban rendkívül jól használható. Előnye, hogy szemléletes, interaktív, könnyen elsajátítható  alkalmazást biztosít. Az interaktív tábla használatával a tanórák szórakoztatóbbak lettek, a diákok és én is egyaránt motiváltabbakká váltunk.

A következő órákra célom az interaktív tábla minél szélesebb körű alkalmazása. Szeretném a szavazórendszert kipróbálni az SDT tesztfeladatainak használata során.

Pomázi Melinda


Szociális és környezeti kompetenciák fejlesztése a biológia órákon

A szociális és környezeti kompetencia területen lehetőség nyílik biológia, földrajz, történelem, fizika és technika tantárgyak, a hagyományostól eltérő módon való oktatására. Én a biológia óráimon alkalmazom ezt a módszert. Ekkor kettes vagy négyes csoportokban dolgozunk. A modulok lehetőséget adnak a környezeti problémák megismerésére, megvitatására és a helyes megoldás keresésére. A  környezetvédelem legaktuálisabb kérdéseit beszéljük meg mint pl. a globális felmelegedés, üvegházhatás bolygónkon érezhető hatását. A tanulók szeretnek ezzel a módszerrel dolgozni. Olyan tanulók is megnyílnak, akiknek a hagyományos módszer nem nyújtott sikerélményt. A témák megbeszélésénél lehetőség adódott a természetben található növények gyógyító hatására is felhívni a tanulók figyelmét. Ezzel a módszerrel feldolgozott órák sikert adnak nevelőnek és diáknak egyaránt.


Október 20-án iskolánkban környezetvédelmi projekt napot szerveztünk. Tanulóink lázasan készülődtek erre a napra. Előzetes feladat volt, hogy tárják fel lakóhelyünk illegális szemétlerakó helyeit, fényképezzék le, készítsenek róla térképet. Az osztályoknak nagyon sok képet sikerült készíteni. A hozott anyagból ötletesebbnél ötletesebb plakátok készültek, melyek iskolánk falait díszítik.

A napot Kaló István környezetmérnök érdekes előadása nyitotta meg. Hallottunk a szelektív hulladékgyűjtés hasznosságáról, a hulladék újrahasznosításáról. Az előadást 200 felső tagozatos tanuló hallgatta. A feltett kérdések azt igazolták, hogy a gyerekeket foglalkoztatják ezek a témák. Az előadást követően írásban adtak számot a tanulók a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekre.

Majd a szemétszobrászat következett. Itt a tanulók kreativitása került előtérbe. Ötletesebbnél ötletesebb tárgyak készültek hulladék anyagokból.


10 órától a 7-8. osztályosok bekapcsolódtak a városszépítő akcióba, a város utcáit járva szedték a szemetet.

Az 5-6. osztályosokat akadályverseny várta. Védett állatok, növények képét kellett összerakni és felismerni. A következő állomáson Petőfi Sándor Tisza c. verséből egy ismert versszakot kellett összerakni a természetről. Az utolsó állomáson egy népdal dallamára kellett verset írni a következő kulcsszavak felhasználásával: szelektív, műanyag, hulladék, üveg, papír. A legsikeresebbeket az iskolarádión keresztül hallhattuk.

A tanulók nagyon jól érezték magukat ezen a délelőttön, sok új ismeret birtokába kerültek.

Kézérné Kis Mária


Matematikai, logikai kompetenciaterület – folytatás


A pályázatban az idei tanévben két területen tevékenykedem, egyrészt a 8.c osztályban infokommunikációs technológiákat alkalmazunk matematika órán, másrészt az 5.b osztályban tanítom a matematikát teljes óraszámban a hefopos munkafüzetből.

A munkafüzet célja: közelebb hozni a matematikát a mindennapokhoz olyan feladatokon keresztül, mely alkalmazásképes tudást biztosít. Újdonságként ismerkedtünk a Lénárt-gömbbel. Jelenleg az egész számokkal végzünk műveleteket.

Utasi Katalin