// most olvasod...

Események

Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal bővült az intézményünk

Intézményünk szervezeti felépítését tekintve többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. Ez a szervezeti forma magában hordozza annak a lehetőségét, hogy különösebb átszervezés nélkül bővítsük az intézményt, új közoktatási feladatokat lássunk el egy-egy új intézményegység létrehozásával. Eddig három feladata volt intézményünknek: bölcsődei, és óvodai ellátás, valamint az általános iskolai oktatás. Ezeket a közoktatási feladatokat három intézményegység, a Városi Bölcsőde, a Városi Óvoda és a Vörösmarty Mihály Általános Iskola látja el.

Már 2005-ben, a Nevelési Központ megalakításának idején is felvetődött az a gondolat, hogy idővel szükség lehet az intézmény nevelési tanácsadóval történő bővítésére. Hosszú előkészítés után most nyílt lehetőség ennek megvalósítására. A Képviselő-testület 2008. augusztus 5-i ülésén módosította intézményünk alapító okiratát, és létrehozta negyedik intézményegységként az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot nevelési tanácsadás és logopédiai ellátás feladatainak megvalósítására.

Az előzményekről annyit kell tudni, hogy régebben ezeket a feladatokat Újszászon a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet látta el. Ha valamelyik újszászi lakos nevelési tanácsadást szeretett volna igénybe venni, akkor Szolnokra kellet utazni, a Pedagógiai Intézet Nevelési Tanácsadójába. 2006-ban változott a helyzet, mert akkor a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása vette át a feladatellátást. Az elmúlt két tanévben a Kistérségi Társulás szervezésében a Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálatból járt ki egy pszicho-pedagógus és egy logopédus szakember, és heti 10-10 órában, az óvoda épületében lehetett igénybe venni szolgáltatásaikat. A pszicho-pedagógus a nevelési tanácsadással kapcsolatos feladatokat végezte, a logopédus pedig elsősorban az óvodások beszédfejlődését segítette.

Mindkét szakember kiváló színvonalon végezte a munkáját, de az itt töltött idő nagyon kevésnek bizonyult a feladatokhoz képest.

A nevelési tanácsadás és a logopédiai ellátás tekintetében is hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez bennünket nem érint, hogy ez csak a fogyatékos, a sérült, a deviáns, a fejlődésben visszamaradt gyermekek és családjuk ügye. Ez azonban nagy félreértés.

Az, hogy ki milyen sikeres az iskolában, a munkában, az életben számos tényezőn múlik. Nem vagyunk egyformák, mint ahogy gyermekeink sem azok. Minden gyermek más tapasztalatokat hoz a saját családi környezetéből, minden gyermek más-más ütemben fejlődik. Ráadásul fejlődésük több részképesség együttesén alapul. Van olyan gyermek, aki előbb kezd el beszélni, mint kortársai, másik két éves lemaradással. Van olyan gyermek, aki már 10 hónapos korában biztonsággal jár, a másik csak fél év múlva tanul meg járni. Sorolhatnám azokat a hétköznapi tapasztalatokat, amelyekkel mindannyian tisztában vagyunk, és mindannyian természetesnek vesszük, hogy gyermekeink egy-két éves korukban nagyon különböznek egymástól bizonyos részképességeik tekintetében. Érdekes módon azonban mire óvodások, iskolások lesznek, ez a szemléletünk teljesen megváltozik. Még pedagógusként is hajlamosak vagyunk úgy tekinteni az egy osztálynyi hat éves gyermekre, mintha ők teljesen egyformák lennének, és azt gondolni, hogy aki „felfelé” lóg ki a sorból az a tehetséges, aki pedig „lefelé” az, fejlődésben visszamaradt, vagyis: „hát így járt szegény”.

A helyzet azonban az, hogy az óvodás, és az iskolás gyermekek is egy-egy részképességük tekintetében nagyon eltérőek. Ha nem vesszük időben észre egy-egy részképesség esetén a lemaradást és nem adjuk meg a megfelelő időben a szükséges segítséget, akkor előbb-utóbb kialakul a tanulási nehézség, aminek tanulási kudarc az egyenes következménye. A sorozatos iskolai kudarc magatartászavart, újabb tanulási problémákat, évismétlést okozhat. A képlet egyszerű és jól ismert. Akinek nincs sikere az iskolában, az nem szeret tanulni, nem tanul meg tanulni, leértékeli a tanulást, a tudást és az élet más területein igyekszik kompenzálni a sikertelenségét. Rosszabb esetben antiszociális viselkedés, deviancia, erőszak irányában.
Városunk számára létfontosságú tehát, hogy minden érintett gyermek és tanuló speciális nevelési igényét, tanulási nehézségeit időben észleljük, diagnosztizáljuk, és időben kezdődjék el az érintett gyermekek egyéni fejlesztése. Amennyiben ezekben késlekedünk, vagy ezek elmaradnak akkor nő a tanulási problémákkal, kudarcokkal küzdő tanulók száma, ami maga után vonja a tanulási motiválatlanságot, következményképpen az iskolai fegyelmezetlenséget. Egy iskolában minél több az iskolai kudarc, annál több a fegyelmezési probléma, és ez hátrányosan érinti a többi tanulót is.

Ha figyelembe veszzük a 18 éves korig tartó tankötelezettség középiskolákra gyakorolt hatását, az elementáris erővel fellépő változtatási igényt a szakképzés területén, akkor könnyen megértjük, hogy az általános iskolák elsődleges feladata a tanulási motiváció fenntartása és az önálló tanulási képesség kialakítása a tanulókban. Ezek hiányában a középiskolai szereplés egyértelmű kudarc. Meglétük viszont fontosabb a konkrét tényanyag ismeretnél is, hiszen egy motivált tanuló, aki képes az önálló ismeretszerzésre könnyen tudja pótolni az esetleges ismerethiányt. A tanulási motiváció fenntartásának viszont alapfeltétele az iskolai siker, vagyis az iskolai kudarcok minimálisra csökkentése. Tévedés azt hinni, hogy a kudarc önmagában is motiváló hatású. A sikerek között egy-két kudarc tényleg motivál, de a folyamatos kudarcok ellenállást váltanak ki, csökkentik a tanuló önértékelését, és ezt el kell kerülni.

Ezen gondolatok vezettek el az intézmény szervezeti bővítéséhez. Az új intézményegységben hat fő: egy pszichológus, egy gyógypedagógus, egy logopédus, egy nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus, egy fejlesztő pedagógus, valamint egy gyógypedagógiai asszisztens fog dolgozni. Feladatuk, hogy szakszerű diagnosztikai eszközökkel és módszerekkel állapítsák meg, melyik gyermek esetében kell egyéni vagy kiscsoportos formában egy-egy részképességet fejleszteni, hol kell a gyermekkel, szülővel, pedagógussal konzultálva, egyeztetve megkeresni az esetleges konfliktusok okait, segíteni a megoldásban.

Az intézményegység neve: Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, mert két szakszolgálati feladatot lát el: nevelési tanácsadást és logopédiai fejlesztést. (Hétköznapi nyelven persze hívhatnánk nevelési tanácsadónak is.) Központja az Iskola út 8. alatti épület két helyiségében lesz, de a munkatársak mindig abban az épületben fognak dolgozni, ahol éppen a gyerekekkel foglalkozni kell. Az Iskola út 8. alatt elsősorban a pszichológus található és ide várja azon kedves újszászi lakosokat, akik a gyermekeikkel kapcsolatos kérdéseiket szeretnék megbeszélni, nevelésükkel kapcsolatban egyeztetni, tanácsot kérni.
Kérem fogadják szeretettel munkatársaimat!

Szabó Győző igazgató
Újszászi Nevelési Központ

Kommentárok

Nem kommentálhatod a cikket.

Kommentárok lezárva.